A Magyar Kormány novemberben újabb nemzeti konzultációt indított, ezúttal az Európai Unió tervezett intézkedéseivel kapcsolatban. A napokban a papíron kitölthető konzultációs ívek mellett megindult az online konzultációs oldal is, ami számos kérdést felvet. Ez gondolkodtatott el, hogy hasznos-e visszaküldeni a válaszokat, vagy inkább keressünk más felhasználási módot az íveknek.
Sokan, sok fórumon megkérdőjelezték már eddig is, hogy a Nemzeti „konzultáció” mai formájában mennyire tekinthető hiteles felmérésnek, hisz nem átlátható, hogy kinek postázzák, de azt sem lehet ellenőrizni, hogy mennyit küldenek vissza, illetve, hogy a visszaküldött íveket hogyan összesítik. Így gyakorlatilag a Kormány a konzultáció végén egy számára előnyös, ám ellenőrizhetetlen számot jelenthet be.
Az elmúlt hetekben indult „konzultációval” kapcsolatban, ami a “Szuveneritásunk védelméről” címet viselni, további aggályok merültek fel, hiszen a kérdőíven szereplő bizonyos kérdések esetén meg sem várták a válaszokat, azokat már törvénybe iktatták. Ilyen például a 11. kérdés, amely a politikai szereplők külföldi támogatásáról szól: ebben már el is fogadták a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt. De ilyen a 8. pont is, amely Ukrajna EU-s csatlakozásához kötődik: Orbán Viktor brüsszeli kávézásával már hallgatólagosan el is fogadta a csatlakozási folyamat első lépcsőjének megindítását.
Tehát látható, hogy a Kormányt nem igazán érdekli a lakosság véleménye (még a saját szavazóié sem), hanem a saját tervei, prioritásai és érdekei mentén halad előre.
Ha lehet tovább súlyosbítani a helyzetet, akkor azt a héten beindult online nemzeti konzultációval megtették. Az “online konzultáció” egy nagyon egyszerű internetes felület, ahol egy név és egy e-mail cím megadása után már azonnal küldhető a válasz a papíron is látható kérdésekre. Egyetlen ellenőrzés van beépítve a rendszerbe: az email címnek lő címnek kell lennie (persze erre teljesen megfelel egy ideiglenes létrehozott e-mail cím is).
De azt nem ellenőrzi a rendszer, hogy a név valós-e, ahogy azt sem, hogy aki online tölti ki az ívet, az vajon papíron is visszaküldte-e, de még azt sem, hogy az adott gépről, vagy böngészőből küldtek-e be korábban választ.
Így informatikai előképzettség nélkül is sorozatban több választ be lehet küldeni, ami értelemszerűen eltorzítja az összesítést, és egy hamis képet fog mutatni a visszaküldők vélemény- arányairól.
Amennyiben az online és papír alapú eredményeket összesítik, a megfelelő ellenőrzések hiányában egy teljesen használhatatlan statisztika kerül majd elénk. A beküldött válaszok értéke gyakorlatilag a nullával lesz egyenlő.
A fentiek alapján levonhatjuk a következtetést, hogy a nemzeti konzultáció a mai formájában kizárólag az adóforintok elégetését szolgálja, maximum érvényes e-mail címek gyűjtésére lehet használni a Kormány részéről, ha a válaszadók a “Maradjunk kapcsolatban!” ívet is kitöltötték.
Azonban, ha már kiküldték az íveket, az aHang és az Egységes Diákfront szervezetek megtalálták a ívek hasznosításának egy jobb formáját: az emberek tiltakozásukat fejezhetik ki az adóforintok ilyen mértékű pazarlásával szemben, és ezzel egyidőben a magyar oktatási rendszerben fennálló problémákra is felhívhatják a figyelmet.
A korábbi 7IGEN-es alternatív népszavazás második fordulójaként e két civilszervezet a konzultációs ívek gyűjtésébe kezdett, országszerte bevonva társszervezeteket és aktivistákat. Ilyenformán már közel 800 gyűjtőpontot [link: 7igen.hu] jelöltek ki az ország minden részén, ahová az íveket személyesen be lehet vinni, vagy akár postai levélben is el lehet küldeni az aHang címére. A gyűjtőpontok közül talán kiemelhető a Miskolc sétálóutcáján felállított konzultációs ív gyűjtő “urna” (egy átalakított kommunális hulladékgyűjtő), itt elhelyezve – a kukába dobás spirituális élménye mellett – hasznos célt szolgálhatnak íveink.
Az ívgyűjtő kampányt egészen január végéig hirdették meg a szervezők, hiszen vannak az országban olyan települések ahol még mindig nem volt tömeges a postázás, vagy csak a napokban kapják meg az íveket az emberek.
A szerző az aHang és a Helyi Civilek Szövetségének borsodi aktivistája
